Egry József Általános Iskola, Keszthely

Jó gyakorlat témája	Tantárgyi összefoglaló óra, összefoglalás,
Helyszín:	Keszthely, Egry József Általános Iskola
Érintett évfolyamok:	1-4. osztály,
Tulajdonos:	Katonáné Rosta Hedvig, Hegedüs Csabáné Judit. 1991 óta tanít hatékonyan a pedagógus páros a keszthelyi Egry József Általános Iskolában a humanisztikus-kooperatív módszerek alkalmazásával.
Módszertan	humanisztikus-kooperatív tanulás (csoportmunka, drámajáték, kooperatív eszközök)
Gyűjtés dátuma:	2014. február 26.

A jó gyakorlat rövid összefoglalása:

A tananyag ismétlése változatosan, valamennyi tanuló bevonására alkalmas módon, az élménypedagógia eszközeinek felhasználásával történt (hang-asszociációk, vers-beszédművelés, tradicionális feladatmegoldás, rajz-ábrázolás, dráma, tánc).A tanulók fix csoportokban dolgoztak (a témához kapcsolódó névvel: pl. Szent Johanna, Fekete Sereg, IV. Béla, stb.), és az ültetés is csoportok szerint történt (4-6 fős csoportokban, asztalszigetes megoldással). A teljes foglalkozás kiegyensúlyozottan tartalmazott csoportos és frontális elemeket, ám a frontális elemeknek csak kis részét vezette a pedagógus, elsősorban tanulói prezentációk hangzottak el. A pedagógus elsődlegesen koordinátorként volt jelen. A csoport minden tagja külön feladatot kapott, így bevonódtak az órába: főbohókák, kincstárnok, idő-, hang-, felelősök.

I. Az óra menetének leírása

A 90 perces összefoglalás tág lehetőséget jelent a humanisztikus-kooperatív módszerek alkalmazására, de 45 perces órák is hasonló módon épülnek fel, amelynek keretében a tanulók az adott témákat  (pl. honfoglalás-kereszténység-reneszánsz) feldolgozzák.

A módszertan a következő elemekből épült fel:

1.    Ráhangolódás a közös munkára:  (7 perc) Az óra és egyben a tanítási nap az együttműködést segítő gyakorlatokkal indul:

• Köszöntés – kézfogás mindenki mindenkivel, egymás szemébe néznek közben a tanulók
• Tanári kérdés: Kinek van ma a legjobb/legszebb/legviccesebb tárgya, öltözete? – játék A gyerekek oldódását segíti a szabad válaszadás.
• Tanári kérdés: Mit csináltál tegnap este? / Milyen jó dolog történt veled ma reggel? (Szabad válaszadás)
• Félelemlufi: Mindenki gondol valami rosszra, ami foglalkoztatja és az azzal kapcsolatos félelmét belefújja egy képzeletbeli lufiba. A nyitott ablakon mindenki jelképesen kiengedi félelmeinek léggömbjét.
• Szeretetkör: Mindenki körbeáll megfogva a másik kezét és postajáték keretében továbbad egy szeretet szorítást, amely körbeér.

2. Az óra céljának meghatározása: a bevezető gyakorlatokat követően a pedagógus ismertette a foglalkozás tervezett menetét , amit feltett kérdéssel a tanulók jóváhagynak.

3. Beszédművelési gyakorlat (5 perc): Minden óra részét képezi Tanulói/pedagógus miniprezentáció: egy tanuló vagy a pedagógus beszédművelési gyakorlatot tart az interaktív tábla használatával. A feladatot a tanulók egyszerre, kórusban végzik (pl. Arany János: Mátyás anyja c. vers első két versszakának felolvasása különböző módszerekkel) a feladat végeztével többi tanuló értékeli a feladat minőségét.

4. Az ismétlésre való hangolódás (10 perc):

• 3 hangfelvétel meghallgatása csoportosan, a hallottak alapján a korszakok felidézése, személyes benyomások, asszociációk megvitatása egyéni jelentkezéssel.
• A teremben sétálva mindenki felvesz egy szobor pozíciót, az eddig tanultak alapján. A gyerekek nagyon kreatívan valósították meg a feladatot, volt csatajelenet, koronázás, Szent Margit imája, stb.

5. Ismétlő feladatok kiscsoportos feldolgozásban (6x 8 perc). A két tanóra közti szünetet rugalmasan kezelik, amikor megszólal a csöngő, ahol tartanak onnan folytatódik az óra. A gyerekek azt is elfogadják, ha még egy kicsit dolgozniuk kell és csak utána lesz szünet.

• Csoportmunka szabályainak közös ismétlése - ez feltehetően nem minden órán történik meg, itt célzottan a látogatók számára ismertették a szabályokat, amelyek egyébként ki vannak helyezve az  osztályteremben.

• A csoport szerepek kiosztása: főbohókák, kincstárnok, idő-, hang-, felelősök.
• A kiscsoportok különböző feladatlapok ismétlő kérdéseit oldják meg közösen. A feladatokban található kérdések egyben a következő témazáró dolgozat kérdései.

• A megoldásokat táblán egy közös rejtvény részeként felírják, illetve a helyes válaszokat a csoport különböző tagjai a tábla előtt ismertetik.

• A kiscsoportoknak kaptak egyéni feladatokat is, amelyre már napok óta készültek (színdarab, tánc, rajzok, stb.). A feladatlapokra adott válaszokat követően mutatják be a csoportok a produkcióikat.

• Az osztály közösen értékeli a feladatok megoldását, illetve a produkciót.

6. A tanóra lezárása, értékelése teljes csoportban (20 perc)

Miért volt a megtekintett tanegység jó gyakorlat?

1. A tananyag feldolgozása/ ismétlése változatosan, valamennyi tanuló bevonására alkalmas módon, az élménypedagógia eszközeinek felhasználásával történik (hang-asszociációk, vers-beszédművelés, tradicionális feladatmegoldás, rajz-ábrázolás, dráma, tánc).

2. A csoportmunka során valamennyi tanuló jó teljesítményre motivált, nem, vagy csak kis mértékben vannak, akik nem vonódnak be végig az órába. Alkalom van mindenkinek minden órán a megszólalásra. Az osztályban a kiváló/jó/közepes vagy gyenge képességű tanulók folyamatosan együttműködnek a kooperatív módszertan segítségével, így az osztály tanulói jó, többségükben kiváló teljesítményt nyújtanak. A kommunikáció nem okoz gondot a tanulóknak.

3. A tanulók szociális képességei a kortárs csoportban folyamatosan fejlődnek: a tanulók felszólítás után beszéltek, egymás véleményét végighallgatták, egymás számára megerősítő véleményeket, pozitív, építő kritikát tudtak megfogalmazni. Úgy tűnt, hogy az osztály nem csak a látogatás miatt viselkedik jól, hanem valóban jó közösséget alakítottak ki a pedagógusok közreműködésével.

II. A jó gyakorlat részletes ismertetése

Az igény, ami életre hívta: a pedagógus hiányérzete a frontális oktatás kapcsán, hogy olyan eszközt találjon, amivel élményszerűvé válik a tudásátadás és a tanulók, örömmel tanulnak 1-4. osztályban.

Előzmények:

Az 1982-ben kezdődött kutatásokkal és kísérletekkel arra vállalkoztak a módszer meghonosítói, hogy újragondolják és átalakítsák az iskolai osztályok működési folyamatait egy olyan értékrend érvényesítésével, amelyben a gyerekek között a teljesítmény, az együttműködés, a bizalom, a társas kapcsolatok visszanyerhetik emberformáló szerepüket. Olyan nevelési technológia kidolgozása volt a cél, amely nem csak szólamok szintjén, hanem a gyakorlatban is biztosítja, hogy a gyerekek ne kerüljenek szembe önmagukkal, társaikkal, környezetükkel, az iskolával, a tanulással.

Az elméleti modell kialakításakor a fejlesztők a hazai körülményekre adaptálták a reformpedagógia tapasztalatai mellett a szociálpszichológia és a szervezetszociológia legújabb kutatási eredményeit. A legfontosabb források a reformpedagógia szakirodalmából:

• Hans Aebli lélektani didaktikája,
• Roger Cousinet szabadon választott társak nevelési módszere, 
• Maria Montessori eszközei és szemlélete, 
• Celestine Feinet munkamódszerei, 
• Rudolf Steiner Waldorfiskola-modellje.

A programról részletesen a következő linken lehet tájékozódni: www.hktprogram.hu

Érintettek:

A tanulók az elsődleges érintettek, akik oldott módon lehetnek jelen az iskolában. A humanisztikus-kooperatív módszerek hatnak a szülő-pedagógus viszonyra, hiszen a napi és heti terveket a szülők előre látják, így pontosan követhetik, hogy milyen tevékenységekben vesznek részt gyermekeik. Alkalmuk van megvitatni a tananyagot és a hozzá kapcsolódó módszereket a pedagógusokkal. Jobban fel tudják készíteni gyermekeiket a következő heti tanulmányokra. A közös kirándulások, fellépések lehetőséget biztosítanak a szülőknek az iskola életébe való bekapcsolódásra.

Téma:
Az óra témája a módszer tekintetében nem meghatározó, bármilyen más téma feldolgozására is alkalmas a humanisztikus-kooperatív módszertan.

Célkitűzés:
A tanulók élménypedagógia alapú oktatás-nevelése. Ezzel a módszertannal nemcsak a tanulók ismeretszerzése válik könnyebbé, de társadalmi kapcsolatteremtésük, az iskolai beilleszkedésük is támogatást nyer.

Célcsoport:
1-4. osztály számára ideális ez a módszertan, mivel a későbbiekben a felső tagozaton megjelenő sokféle tantárgy már nem teszi lehetővé az osztályközösség ilyen megközelítésű fejlesztését.

Időtartam:
Tantárgyi keretek között és tanórán kívüli tevékenységek keretében is használható a humanisztikus-kooperatív módszertan. Tehát a 45 perces óra és a 90 perces dupla óra, illetve egy hosszabb osztálykirándulás egyaránt alkalmas keret alkalmazásához.

Felkészülés, logisztika:
Az órák előkészítése nagyon nagy munkát és körültekintést igényel a pedagógus részéről. A humanisztikus-kooperatív módszerek alkalmazása nem az órán jelent igazán erőfeszítést, hanem az azt megelőző felkészülés, az órák megtervezése során. Különösebb logisztikai hátteret nem igényel megvalósítható bármely osztályterem keretei között. Határt a tér, bútorzat szab, hogy miként lehet a padokat összetolva kialakítani a csoportmunka megfelelő kereteit.

Eredmények:
A különböző egyéni és csapat versenyeredmények magukért beszélnek. Az Egry József Általános Iskola több mint 25 éve ad otthont a HKT programnak. A diákok húsz éve jelentős sikereket érnek el a megyei és az országos versenyeken. A módszer hatásvizsgálatáról általában a következő helyen lehet tájékozódni: http://hktprogram.hu/page44.php

Érintett kompetenciák:
A módszertan nagymértékben fejleszti az anyanyelvi, nyelvi kommunikációs készségeket, véleményalkotást, logikus gondolkodást, szociális kompetenciákat: együttműködő képességet, toleranciát, nyitottságot, konfliktuskezelést, elfogadást mások irányába. A Matematikai kompetencia, Természettudományos és technikai kompetencia és Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség tekintetében is látványos a módszertan eredményessége.

Adaptálás:
A módszer továbbadására, hálózatosodásra nincs kialakított metodika. Ugyanakkor a módszer szakirodalma nagyon gazdag, s mivel nem speciális helyzetekre, speciális körülményekre van kifejlesztve, ezért könnyen megtanulható. Az országban számos pedagógus, különböző helyszíneken tanít a a humanisztikus-kooperatív módszerek alkalmazásával. Az ő elérhetőségeiket a következő linken lehet elérni: http://hktprogram.hu/page2.php

A felsőoktatásban és tréningeken keresztül is megtanulható a módszer. A tréning elérhető a következő linken: http://hktprogram.hu/11/page10.php

A szakirodalom a következő linkeken érhető el: http://www.hktprogram.hu

Módszertan:
A Humanisztikus Kooperatív Tanulás® 27 éve kidolgozott program, ma már szabadalommal védett innováció. Fontos eleme a szociálpszichológiai és didaktikai szempontok együttes érvényesítése a tanulásszervezésben:

• Csoportalkotás 
• Idő és tér tervezés 
• Szervezeti megoldások 
• Szabályalkotás 
• Curriculum, feladatrendszerek, projektek 
• Gyakorlati megoldások 
• Kezdeti nehézségek 

Módszerei alapját a kooperatív tanulás elmélete alkotja. Hatékonyságát tapasztalati úton érdemes megfigyelni és lépésről lépésre kialakítani a pedagógusnak saját megoldásait. Tréningek keretében sajátítható el. A tréning keretében, az alapok megismerését követően saját iskolájukban, osztályukban tartanak foglalkozásokat, és ennek elemzése, értékelése következik, vagyis gyakorlatközpontúan új megközelítéssel jutnak el a rendszer lényeges folyamatainak alkalmazásához.

A folyamatban számos, nemzetközileg bevált módszertan és technika felhasználható. Ilyenek az NLP (neurolingvisztikus programozás), a TA (tranzakció analízis), a pszichodráma, drámapedagógia, a témacentrikus csoportmódszerek, a projekttanulás.

Értékelés, visszacsatolás: 
A módszer hatékonyságát ellenőrzi a folyamatos kommunikáció, visszacsatolás az órák keretében, illetve a szülőkkel, tanulókkal. Ennek kérdőíves felmérés is eszköztárához tartozik, illetve a 4. év végén a szülők és diákok megkérdezése, hogy írásban jelezzék milyen tapasztalataik voltak a módszertanról.

Szülők visszajelzései:

• „Nekem sokat jelentett az általatok tudatosan kezdeményezett „kapcsolattartási rendszer”, amely révén minden fontos, szülőt érdeklő, érintő kérdés időben kiderült, és teljes őszinteséggel bármi megbeszélhető volt (heti tervek, munkák faliújságon, napi beszélgetési lehetőség, üzenő, szülőik, telefon, stb.)” 
• „A drámajátékok és színjátszás segített a gyermekek rejtett képességeinek a kibontakozásában, megtanultak szerepelni, és biztos vagyok abban, hogy nem lesz gondjuk abból, ha valahol meg kell szólalniuk (amely nagyon sok felnőttnek gond).” 
• „Csemeténk kézügyessége az évek során rengeteget fejlődött, és ez adott neki egy kis önbizalmat, hogyha akar valamit az előbb-utóbb sikerül majd. A matematika tantárggyal a logikai készségeket erősítette, és remekül elsajátította a fejben számolást, ami későbbiekben nagyon fontos lesz.” 
• „Szerintem elég, ha annyit írok a véleményemről, hogy ragaszkodtunk ahhoz, hogy - kisebbik gyermekünk -, Peti is ebbe az osztályba kerüljön. Kittinél hatalmas sikernek értékeljük, hogy a magába zárkózó, megszólalni alig merő kislányból egy akár színpadra is kiálló lányt neveltek. Megszerette az olvasást, imádja a rajzot, a technikát.” 

Diákok visszajelzései:

• „Az osztálytermünket saját kezű díszeinkkel, festményeinkkel otthonosabbá varázsoltuk. Minden év végén a két tanító nénink érdekes osztálykirándulásra hívott minket. A mi humanisztikus módszerrel tanultunk, mely a csoportmunkára és az együttműködésre alapozott. Az egyik nyáron például voltunk egy színjátszótáborban, ahol a Fehérló fiacímű népmesét érdekes drámajátékok keretében játszottuk el. Később ezzel a színdarabbal megmutattuk tudásunkat többféle versenyen is. Sok eredményes szereplésünk volt, melyekre nagyon büszkék vagyunk.” 
• Emlékeink között rengeteg szép esemény szerepel: a farsangok, ahol totyogó libák, ugribugri békák, ördögök és boszorkányok is voltunk. Kirándultunk Nagyvázsonyba, Sümegre, a Kis-Balatonhoz és Budapestre is elmentünk. Tavaly ami osztályunk és tanító nénink szerezte meg a legjobbaknak járó díjat. Voltunk tündérek a János vitézben, előadtuk Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? Című művét. 
• „Reggelente leültünk a szőnyegre és megbeszéltük ügyes-bajos dolgainkat. Az osztályt folyamatosan otthonosabbé varázsoltuk. Az órákon játékosan tanultunk, de mégis mindent jól tudunk. Nekem minden könnyen ment. Nagyon szerettem ebbe az osztályba járni, mert sokat nevettünk, jó barátságokat szereztem és mindig összetartottunk.” 
• A magyarórákon és a matekórákon sokat dolgoztunk csoportmunkában. Az írást, olvasást és a számolást játékosan tanultuk meg. Hogy nekem mi tetszett a legjobban? Én az osztálykirándulásokat szerettem a legjobban. De érdekesek voltak a versenyek is. Nagyon élveztem, amikor a gyerekeknek lehetett tartani az év végén az órákat. A mi jó kis osztályunk megmarad, csak az a kár, hogy a tanító nénik nem jöhetnek velünk ötödikbe.